HTML

Munkahely Kell

Munkahely kell - ha az az álmod, hogy rokkantnyugdíj vagy munkanélküli segély helyett végre fizetést kapj. Megkeresem, akiknek sikerült és akik segíthetnek.

Rovatok

Rovatok

2011.03.05. 21:06 munkahelykell

9. nap. Valaki felelős érte

 

 

Ki a felelős azért, hogy bezárt egy jól működő országos hálózat, amire több mint 680 millió forintot adott az EU? Ki a felelős azért, hogy az ajtóból kénytelenek visszafordítani a felnőtt korukban látássérültté vált embereket a látásrehabilitációs központok? Ki lesz a felelős, ha az unió visszafizetteti a támogatást?

Nem csoda, hogy a kormányzat ijedten kapkod, keresi a pénzt a látássérültek elemi rehabilitációjának folytatására - és ezzel elismeri, hogy hibát követett el azzal, hogy nem cselekedett időben, pedig a központok tájékoztatták Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztost, Soltész Miklós államtitkárt és a miniszterelnököt, Orbán Viktort is.

2009-ben majd’ kétezer látássérültet tanítottak meg az új életre – az önellátásra és a munkavállaláshoz szükséges teendőkre –, és most várnak Budapesten, Szegeden, Kaposváron, Pécsen, Szekszárdon, Győrben, Székesfehérváron, Miskolcon, Debrecenben.

Már csak 9 nap maradt.

Szólj hozzá!


2011.03.04. 21:35 munkahelykell

10: Anyu, hozz egy sört, vak vagyok

Ma eldőlt, egy hét alatt nem kaptak választ a látássérültek arra, lesz-e állami támogatás, hogy letaláljanak a boltba valami okból. Részeredmény bár, de fontos: a kormány szerint, aki felnőtt korában vakult meg, az maradjon otthon, majd intéz mindent a család, úgyis betelik munkással 1 millió munkahely a vak ember nélkül is. Igaz, évente 4-6 ezren vesztik el a látásukat felnőtt korukban. Részletek és háttér már a tévében is.

Szólj hozzá!


2011.03.04. 10:01 munkahelykell

A kivitelező csontja a Deák téren

 

Beszéltem a Budapesti Történeti Múzeum adattárának osztályvezetőjével, aki elmondta, hogy a Deák térnek ezen a részén újkori köztemető volt, nem az ő asztaluk, ők inkább a középkorral foglaloznak. De legalább megvan a magyarázat az emberi csont előbukkanására. Megtudtam, hogy ilyen esetben a kivitelező a Budapesti Temetkezési Intézethez vagy az ÁNTSZ-hez fordulhat. Illik is neki, de hogy milyen következménnyel jár, ha nem, fogalmam sincs.

Kegyeleti kérdés és bántó látvány, ezért akárki is a kivitelező, meg kell kérdezni tőle. Ez lesz a következő lépés a történetben.

Itt a sztori:

A Deák tér és az Astoria között két napja emberi csontot tettek egy csatornatertőre. Ma  reggel arra jártam, és megszólítottam a járda bontásán dolgozókat, mire a munkavezető odapenderült, és kérdésemre azt mondta: "á dehogy emberi csont az, mi nem találtunk semmit, biztosan odatette valaki." Hiába, az építőipar nem a régészet legjobb barátja. Hogy mi az igazság, megpróbálom kideríteni.

Szólj hozzá!


2011.03.03. 21:42 munkahelykell

Tizenegy nap

Nem sok, de egy pályázat kiírásához elég lehet. Várjuk a híreket.

Szólj hozzá!


2011.03.02. 21:45 munkahelykell

Egy tucat

Most kell belehúzni, drága kollégák, csak 12 nap maradt. Holnap már csütörtök, és a péntek úgyis olyan a hivatalban, mintha nem is lenne. Mi mindenesetre optimistán várjuk a pályázatot.

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat látássérült fogyatékos botrány


2011.03.02. 14:14 munkahelykell

Nincs más ötlet? Szaporodjunk!

 Gurmai Zita európai parlamenti képviselő elképesztő nagyot állított a nemzetközi
nőnap 100. évfordulója alkalmából rendezett brüsszeli konferencián, amikor Boross Péter volt miniszterelnök szavaira utalt. "A magyar kormány napjainkban azt sulykolja, hogy a nők jobban teszik, ha otthon maradnak, és munka helyett gyereket nevelnek,
tudomásul véve, hogy a nők a szülőszobákban pótolhatatlanok, nem a
munkahelyeken" – ezt mondta Gurmai a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja közleménye szerint.
 
E szerint amit Boross állít, azt a kormány is, ami persze lehetséges, elképzelhetőnek érezve a haza egyik (legalább igen koros) bölcsének igazodását a nemzeti együttműködéshez, de azért ezt a kijelentést nehéz egybemosni az egész kormány álláspontjával. Főként akkor, ha ilyen álláspont a "csajok, mi legyen veletek" kérdésben nincs is: kevés a bölcsödei hely, ami gond, már ha van munkahely a kisgyereküket nevelő nők számára, de általában nincs, mert a munkáltatók nem ismerik / kedvelik a részmunkaidős foglalkoztatást. Távmunka pedig nulla, értsd szó szerint, hiába megy sok éve a mindenkori kormány PR, a valóságv ez:
 
Több mint egy évvel ezelőtt utánajártam, mennyire dübörög a távmunka piac: Simon Gábor, a hajdani szociális és munkaügyi tárca államtitkára elmondta, hogy a minisztérium pályázataiból eddig 5700 új munkahely jött létre 3 milliárd forintból. Arra nincs adat, hány szünt meg ebből a válság miatt, de sajnos az is kétséges, hogy egyáltalán létrejöttek ezek a munkahelyek. Gyanús volt, hogy Simon mellett a nagy hír bejelentésekor megszólalt Bihary Pál, a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ igazgatója, és kijelentette, hogy a távmunkacentrum portálján igény szerint lehet keresni a munkavállalók és a munkaadók között is. Rögvest megkíséreltem. 2009. december 11-én összesen 4(!) állásajánlat szerepelt a honlapon, mindegyik ugyanattól az utazási irodától. A honlap mai (2011. 03. 02.) állása szerint a válság megfelezte az állások számát, jelenleg 2(!) hirdetést találtam.
 
A kormánynak mindig igaza van, Boross Péter különben meg az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület tagja, és egy interjúban tényleg arról beszélt, hogy szerinte a nők nem a munkahelyeken, hanem a szülőszobán pótolhatatlanok. Lássuk be, ebben van helyes biológiai felismerés, és ezzel versengő realitásérzék: úgyse' kapnak munkát, akkor meg, mire jók még? Nézzük csak...nincs más ötlet? Szaporodjunk! Gurmai tájékozódjon és március 8-án ne legyen túl kemény Borossal.
 

Szólj hozzá!

Címkék: gyerek simon nőnap távmunka bölcsőde gurmai boross bihary részmunkaidős foglalkoztatás távmunkacentrum


2011.03.01. 20:56 munkahelykell

13 napjuk maradt

Füstöljön a billentyűzet, izzadjon a hivatalnok a minisztérimban: 13 nap maradt a pályázat kiírására.

Szólj hozzá!


2011.02.22. 21:33 munkahelykell

Egy unalmas diplomata

Andor László foglalkoztatási EU biztost egy konferencián hallgattam meg hétfőn. Igyekezett kevés konkrétumot mondani, ami sikerült is: ahogy a saját véleményéről, úgy az unió foglalkoztatási elképzeléseiről sem tudtunk meg sokat.

Andor szerint a gazdasági válságra nincs egységes megoldás. Szlovákiában, Írországban és a balti államikban a 25 év alattiak több mint egyharmada nem tanul és nem dolgozik, míg a mintaállam Ausztria visszaküldi az iskolapadba az állástalan pályakezdőket. Hozzátehetjük, hogy Magyarországon a huszonévesek egynegyedét a szülők tartják el, és megdöbbentően gyenge a pályakezdő diplomások elhelyezkedési aránya.

Nem tudott konkrét válaszokat adni arra, hogy mi lehet az EU2020 Stratégia sorsa, sőt, elismerte, hogy a tízéves program elődjének számító Lisszabon Stratégia bukása után – ugyanis Európa nem lett a világ legdinamikusabban fejlődő térsége 2010-re – bizalmatlanul fogadták az unió tagországai az újabb tízéves tervet. A volt szocialista államokat például az ötéves tervek időszakára emlékeztette. Pár héttel korábban Gurmai Zita, az MSZP Európai Parlamenti delegációja képviselője nyilatkozta, hogy az EU 2020 Stratégia óriási jelentőségű projekt, amely sikerére azonban nincsen garancia. Andor László újságírói kérdésre elmondta, hogy a képviselő nincs egyedül ezzel a felvetésével. Akkor jó, mert az a cél, hogy 75%-ra emelkedik a foglalkoztatottság tíz év alatt (69% a mostani átlag), és e téren Magyarország az utolsó helyen áll a tagállamok között. Ha ezt a stratégiát sem kell komolyan venni – különben sincs kényszerítő ereje az EU-nak –, akkor a nemzetközi helyzet nem fokozódik, csak az uniós mondana már valami konkrétumot.

Egy morzsát tényleg elejt. Andor teljes mellszélességgel támogatja a magyar kormány tervezett lépését a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatára. Újságíróknak elmondta, hogy az állam feladata annak biztosítása, hogy visszakerüljenek a munkába. Ez eddig rendben, de a megoldást illetően kétségeim vannak. Lehetetlen elvárás egyik pillanatról a másikra munkába küldeni azokat, akik évek-évtizedek óta nem dolgoznak, és minden jel arra mutat, hogy rehabilitációjukra, visszailleszkedésük támogatására nem lesz pénz. Ugyanis pár napja 40 milliárd forintot zároltak a nemzeti erőforrás tárcánál és 16-ot a Munkaerő-piaci Alapból a 250 milliárdos stabilitási tartalék számára. Andor szerint ez magyar belügy, ugyanakkor elismerte annak a veszélyét, hogy a jelek arra mutatnak, ellátás nélkül maradhatnak a korábban segélyen élők, és szenvtelenül arra hivatkozott, hogy munkahelyeket kell teremteni. Tudjuk, erre a válság előtt sem volt képes a magyar állam, akkor most hogyan?

Az uniós biztosunk kényelmes bürokrata, nem véletlenül - pártatlanul kell képviselnie minden tagállamot, a saját hazája sem kivétel, ezért hidegen hagyja, mi történik itt, neki az csak „belügy”. Az volt az érzésem, hogy Andor nem kompetens személy, nem képvisel semmit, neki mindegy, mi történik Európában, Magyarországon. 

Millió közhely, általánosság, statisztikai zsonglőrködés (azokat tök jól ismeri) – a hallgatóság soraiból kérdésre emelkedő multi cégek képviselőinek kérdéseire semmitmondó válaszok. Ha ezt hívják diplomatikus viselkedésnek, akkor Andor nemcsak unalmas, hanem diplomatikusan az, de ezt legalább hitelesen műveli.

Szólj hozzá!


2011.02.19. 22:21 munkahelykell

Bombáztak már munka közben?

Végh József váltókezelő szolgálatban maradt, miután 5 órát töltött sérülten a munkában. A jobb kéz külső csuklóján cseréptörmeléktől származó zúzódásokat szenvedett. Az eset a komáromi Déli pályaudvartól 200 méterre délre a járdán történt.

Végh József a komáromi déli pályaudvar második számú központnál váltókezelői szolgálatot tett légiriadó alatt, amikor ellenséges repülők a Mussolini utat bombáztak. A baleset oka ellenséges légitámadás 1945. március 8-án.

A munkát bekötözés után folytatta a Magyar Királyi Államvasutak dolgozója. Sokat nem teszek hozzá, a baleseti bejelentő minden lényeges részletre kiterjed, az akkor még jól működő közigazgatás terméke.
 

Szólj hozzá!

Címkék: közigazgatás munkahelyi baleset


2011.02.18. 22:34 munkahelykell

Láthatatlan támogatás

„Orbán Viktor arca a letapogatás által egy nyitott, markáns, határozott, pozitív személyiséget sugall” - mesélte benyomásait egy vak személy. 2007-ben  gipszből öntötték ki Orbán Viktor és Sólyom László arcvonásait, hogy a látássérültek is némi képet kapjanak róluk. Vajon mit mondanának most a látássérültek a miniszterelnök arcáról?

 

A kormány az Európai Unió elnökeként könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet, ha válaszolnia kell arra a kérdésre, miért hagyta szétesni a látássérültek társadalmi és munkahelyi integrációját szolgáló országos rehabilitációs hálózatot, amire eddig 682 millió forint uniós támogatást fizettek ki a nonprofit szervezeteknek.


A felnőtt korukban látássérültté válóknak szükségük van a segítségre, hogy megtanuljanak önállóan élni, közlekedni, ezt hívják elemi rehabilitációnak.E nélkül nem müködik a munkára felkészítő foglalkozási rehabilitáció. Hét régiós központ elemi rehabilitációs tevékenységének európai uniós (TÁMOP 5.4.7) támogatása zárul le február végén, és csak az őszi időszaktól van pályázható uniós forrás a folytatásra. A közte lévő bő fél évet a magyar költségvetésnek kellene finanszíroznia, ami zökkenőmentesen már nem valósítható meg. A rehabilitációt végző nonprofit szervezetek is megerősítik, hogy az elemi rehabilitáció működtetésének folytonossága nem látszik biztosítottnak, ha csak 2011 szeptemberétől áll majd leghamarabb rendelkezésre uniós forrás a folytatáshoz. A két ütem között mindenképpen szükséges magyar forrásból biztosítani a szolgáltatás működtetését, ez hozzávetőlegesen 3-4 száz millió forintot jelent országosan. A szolgáltatás működtetése az évente látássérültté váló hatezer ember számára mindenképpen szükséges. Ehhez azonban stabil finanszírozás és jogszabályokban rögzített működési keretek szükségesek.


Az országos rehabilitációs hálózat indulásakor a 2008-2013 közötti időszakra 5,3 milliárd forint támogatást terveztek, amelynek forrását részben az európai uniós TÁMOP és TIOP program biztosítja. Az uniós pénzek egy részét már kifizették, a folytatáshoz magyar források is szükségesek, hogy a 700 ezer aktív korú megváltozott munkaképességű személy a jelenleginél (7-9 százalék) nagyobb számban dolgozhasson és adót fizessen. Nem mellesleg az is elkerülendő, hogy a médiatörvény körüli botrány mellé egy ennél is nehezebben kezelhető "fogyatékos-botrány" is a kormány nyakába szakadjon.
 

Szólj hozzá!

Címkék: orbán viktor támop tiop rehabilitáció látássérült fogyatékos botrány


süti beállítások módosítása